Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

279 székre s innen a cs. kir. udvari föhadi-tanácshoz történik; büntető ügyekben fölebbezésnek helye még halál büntetés esetében sincs, s a kegyelmezési jog az ezred parancsnokát mint a tulajdonos helyettesét illeti. — Végre a rendkívüli törvényszékek említendők meg, melyek törvényeken vagy szabadalmakon gyökereznek, névszerinti a magyar királyi tudományos egyetem fenyítő ítélőszéke f); a király által kirendelt törvényszékek (1715: 17. 1635: 15. 1569: 36. ); a nádori bíróság határ villongások, s viz-szabályozások ügyében (1635: 19. 1840: 10. ); a vásári bíróságok (1836: 18. ); rögtön itélötörvényszékek (1813: jan. 29. s 1837: febr. 18. kegy. rend. ); a kamrai Ítélőszék csempészkedési ügyekben (1723: 13. ); voltak még ezeken kiviil hajdan több törvényszékek is, melyek azonban részint elavultak, részint ujabb törvények által eltöröltettek. 78. §. A törvénykezési eljárás módja Magyarhonban. Az igazság-szolgáltatási renden kiviil még más lényeges kelléke az igazság-kiszolgáltatásnak: a törvénykezés vagyis a pörbeli eljárásnak módja. f) A magyar királyi tudományos egyetem a többi magyarországi emiitett törvényszékektől kivétel gyanánt, egészen különböző törvényszékkel s erről világosan szóló szabadalmas levéllel bir, mit a m. k. tudományos egyetem valamint csupán azon kor szellemének köszönhet, mely korba csaknem egyedül privilégiumokban s kivételekben helyeztetett minden dicsőség s boldogság: úgy jelen korunkban, miután már törvénykezési módunk jobban megállapitatott, s még jobban meg fog állapíttatni büntető törvénykezésünk legközelebbi királyi megerősítése által, — a nélkül, hogy valakinek ez okszerű-