Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

264 bíráinak mint a kir. udvari törvényszék rendszerinli tagjainak első nyomára már hazánk ősidejében találkozunk, Buda városának, ezen tórvényszékszéklielyének elfoglalása után, az ítéletek több helyen bizonyos ünnepek n y o 1 c z a d napjára tartattak meg, s innen nyolczados itélőszékeknek neveztettek (judicia octavalia), mig III. Károly korában 1723. évben az udvari fötörvényszék ujonan rendszeresittetvén, az itélömesteri ítéletek helyébe a kerületi táblák állitattak fel; a hajdankorból fenmaradl többi törvényszékek azonban előbbi szerkezetöket jobbadán megtarták (1222: 9. 1486: 28. 86. 1723. stb. ). Alaptörvényeink szerint mint fönnebb érintők, a b i r ó i főhatalom 0 Felségét illeti, ki a főtörvényszékek biráit nevezi, s az ítélőszékek eljárása fölött őrködik; ezeknek szerkezetét azonban valamint törvényszerű Ítéleteiket, a kegyelmezési jog gyakorlatán kívül meg nem változtathatja. — A törvénykezés rendje 6) részint törvéJony, Décsy, Pray, Timon, Kollár, Kaprinay, Kovachicli Wagner, Cziráky gr. Ke lemen, Frank s más hires törvény tudósok. — Történettani s statistikai ismereteket pedig Magyarország ban az igazság kiszolgáltatásának átalános rendszere'ről Schwartner, Fényes, Fejér, Horváth stb. nyújtanak; az egész orsz. törvénykezési rendszerről 1848. évig 1. Virozsil J. P. H. Spec. III. c. 11. s Tab. III. told. b) A f r a n c z i á k tói kölcsönzött törvénykezési módot Magyarországba behozni Róbert Károly mondatik 1310. H. K. II. 6. s Rév a Péter: de Corona Hung. Comment. 22. §. szerint. — A németeknél régenten divatozni szokott bizonyítékok, az u. n. Isten-itéletek által, melyek Magyarországban 340. évig leginkább pedig II. Endre alatt divatoztak, Corvin Mátyás 1486: 18. s Ulászló 1490: 37. által eltöröltettek. — A bizonyítások végett Sz. László koporsója felelt ünnepélyes szertartásokkal véghezvitetni szokott eskfivéseket Róbert Károly törölte el. — A jelen t ö r v é n y k ez ési mód Magyarhonban csaknem egészen felvett szokásokon alapszik, ámbár a Corpus Juris ban vannak e tárgyról szóló törvények (melyek azonban szintén inkább esetlegesen mint szándékból látszanak származva lenni). — Lássd fölebb 32. §. úgyszintén Frank: A közigazság törvénye Magyarországban. I. R. 45. §.