Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

II. Rész. Az ország kormányzása

265 nyen, részint százados szokáson s törvényszéki gyakorlaton alapulván, gyökeres orvoslást igénylő hiányokkal bővelkedik c). — A törvénykezés nyelve az anyaországban magyar, melyen az Ítélőszékek minden hivatalos dolgai folytatandók (1715: 121. 1723: 14. 31. és 72. 1791: 12. 1792: 16. 1840: 15: 1844: 2. ). 74. §. Az ország közönséges fötörvényszékei. Az ország törvényszékei hatáskörük szerint rendesek- vagy rendkívüliekre, amazok közönségesekre, különösekre, felsőbbekre s alsóbbakra osztatnak fel a). — A rendes felsőbb törvényszékekhez a királyi udvari f ö t ö r v é n y s z é k és a báni tábla (Curia regia etlabula banális} tartoznak. t — A királyi udv. fötorvényszék alkatrészei: A) A hétszemélyes tábla, mely nevezetét közbirái eredeti számától kölcsönözé, rendes elnöke az ország nádora, tagjai az egyházi s világi főurak s nemesek rendjéből összesen 26-an 0 Felségétől neveztetnek ki, s az ország prímása, országbirája, s kir. fő tárnokmester föbirái közé számittatnak, hivatalánál fogva a c) Itt azokon kívül, melyeket fölebb a 32. §. emlite'nk, mind a polgári mind büntető törvényhatóságról szükségkép meg kell jegyeznünk, hogy igen pontosan előszámlálja a Piorum desideriorum szerzője III. cz. ben mindazon hiányokat, melyek a nyilvános igazgatás e részében előfordulnak, vagy ha valakinek e szerző megjegyzései igen túlcsigázottnak látszanának lenni, nnnak ajánlhatjuk Oroszt: 1830. orsz. gyűl. II. 181. s még vannak több mások is, kik a magyarhoni igazság-kiszolgállatásról sokat s igazságosan irnak, s megjegyzéseiket a gyakorlati életből vett példák által igazolják; mint B. Eötvös: Falu jegyzője sat. — a) Ezen i télőszékekről a magyarországi polgári magánjogban bővebben irnak az e szakbani tudósok: — Kelemen, Frank, Fogarass y stb.