Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

8 Ezen közönséges kútfőkhöz járulnak még némely különös kútfők (fontes speciales), melyek közvetlen ugyan az ország lakosinak csak egy részét kötelezik, de közvetve az egész magán- s nyilvánjogra nem csekély befolyással birnak. Ide tartoznak: 1-ör. a megyei, s helybeli törvényhatóságok és egyéb testületek rendszabályai (statuta communitatum particularium). 2-or. A királyi szabadalom- v. kegyelem-levelek (privilegia regum). 3-or. Fejedelmek rendeletei (constitutiones principum), u. m. királyi szabályrendeletek (normales resolutiones regiae), udvari leiratok s végzemények (rescripta et decreta aulica), helytartó tanácsi intézvények (int i m a t a C o n s. 1 o c. r e g i i). 4-er. A királyi curia mint országos főtörvényszék gyakorlott és bevett ítéletei (decisiones, et praejudicia curiae regiae), melyek valamint a magyar törvénynek egyátalában, ugy a nyilvánj o gnak is, habár ideiglenesen érvényes (provisorii juris instar) kútfői közé sorozandók f). nek; hanem a mint látszik, majd három század által megerősített gyakorlata- és átalános elfogadásáért, mit közvetve a törvényhozó hatalom is megerősített, miután ezen munkára mint kétségkívüli országos törvényre több országgyüléseink törvényei hivatkoznak, mint azt az 1588. 24. 1658. 15. k. e. 1622. 2. 1635. 18. 1647. 16. és 118. 1655. 53. 54. s 78. 1681. 37. 1688. 11. 1715. 9. 25. 48. 68. tcz. mutatják. Különben mi e munkát illeti, bírálati taglalása a kútfőknek, melyekből azt Verbőczy szerkeszté, ennek helyesb megértésére sokkal czé1szerübb, mint minden magyarázásai, fordításai, körüliratai, és gyakori kiadásai. E munkának élőbeszéde után 3 részre felosztása eléggé ismeretes. L. Kelemen, Frank sat. f) Az úgynevezett kir. curia itélelei leginkább a magánjog körében birnak tekintélylyel; azokhoz hasonlók a nyilvánjogban az országgyülésen meghányt s bevégezett kérdésügyek. A kir.