Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

9 A különös kutfőkhöz, melyek csak részletes törvényt szabnak azoknak, kiket közvetlen illetnek, a római, kánoni s evangélikus egyházi törvényen, az i 11 yr nemzet szabályozásán (regulamentum nationis 111 yricae), az állandó katonaságra vonatkozó czikkekken, váltó és kereskedelmi törvénykönyvön, és Miksa bányászati rendelményein (ordinatio montanistica Maximiliani) kivül tartoznak még: Horvát-, Tót- és Dalmátország helyhatósági-, a tárnoki és Bányavárosok, ugy a jászok és kunok, 16 szepesi-, 6 hajduváros, végre fiumei s turmezei kerületek helyhatósági jogai (Jura municipalia regnorum Croatiae, Slavoniae, Dalmatiae, a rticuli tavernicales, Jus municipale civitatum montanarum, prout Jazygum, Cumanorum, 16 oppidorum Scepusii, 6 o p p i d. H a j d o nu m, dist r ictus Fluminensis et Turopolitani). Ezen kutfőkről többet adnak elő egyenkint a magyar polgári vagy magánjog irói a maga helyén megemlített munkáikban. 4. §• Segédforrásai. A magyar nyilvánjog tudományos müvelését könnyítő segédforrásokhoz tartoznak: szabadalmak vagy kegyelem- levelek nem ugyanegy tekintetből, de mind két jog ágában gyakorolják hatásukat. Az ország felsőbb kormányszékei által bármily czim alatt szétküldött k i r. rendeletek pedig inkább a magán- mint nyilvánjog körébe vágnak; de hogy ezek mindég csak ideiglenes törvény természetüek, azt az ország törvényei több helyen igazolják u. m. 1791. 35. 1792. 32. 1796. 1802. 6. stb. A k i r. kegyes rendeletek rövid kivonatát betü rendben szerkeszté K a s s i c s Ignátz Pesten 1825. 8. III. kötetben.