Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

7 A nem írottakhoz tartoznak: 1- ör. Az ország közállományára vonatkozó szokások (consvetudines), melyek a magyar nemzet megegyező, de csak tettekben nyilatkozó véleménye által megállapítva s törvényes kellékekkel ellátva, a nép hallgató megegyezésénél fogva a H. T. K. előbesz. 10. s 1723, 3. czikk szerint, az i r o 11 törvénnyel egyenlő kötelező erővel bírnak d). 2- or. Verb ő czy Istv án Hármas törvénykönyve, mely ámbár inkább a magán-mint nyilvánjog köréhez tartozik, mégis a magyar nemzet szokásai által szentesitett több nyilvánjogi szabályt foglalván magában, a mennyiben későbbi törvények által nem módosítatott, törvényes erővel a magyar jog ezen ágában is bir e). d) A polgárijognak, melylyel valamely nemzet él, legnagyobb része szokásból származik; az irott törvények pedig különös szükség esetében hozatnak; a magyar törvény is daczára a kir. decreiumok nagy számának, inkább csak szokásokon mint alaptörvényeken alapúi, s ez áll nem csak a magán, de a nyilván jogra nézve is. — így a királyok s királynék koronázásában, az országgyűlések s törvényhatóságok, városok, megyék gyakorlatában és más országos foglalatosságokban sok fordul elő, mi az irott törvényekben nem foglaltatik, mi azonban hasonló, ha nem nagyobb gondossággal tartatik meg. e) A Hármas könyv szerzőjéről, a munkára szolgáló ok- és alkalomról, ügy felosztása-, tökélye- s hiányairól bővebb ismereteket szolgáltat a magyar törvény irodalmi története. — Itt csak e mukkának nyilvánjogbani tekintélyéről kell szólnunk. Kétségkívüli dolog ugyanis, hogy a hármas könyv, a mennyiben az az irott törvények által nem módosíttatott, nálunk törvényes erővel bir, és pedig nem csak azért mivel a szokás Magyarországban törvényszerű, mivel ép az kerestetik: vájjon Verböczy e könyvben a Magyarhonban valósággal divatozó szokásokat szedte-e össze? sem az állított kir. megerősítés végeit, mert e könyv pecsét, s ünnepélyes kihirdetés hiányával van, sem az 1518. 41. törvényezikkért, mivel kétes, vájjon a bácsi czikk ek, melyek azonban csak három évre hozattak, ünnepélyesen s egészen erősíttette k- e meg? és eien szavak: „causae secnndum jura regni seripta discutiantur" országgyűlési törvényeket is jelenthet-