Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

5 3- or. A statistika, különös politika, Magyarhon polgári állapota, története. Mert a statistika Magyarhon jelen állapotát minden politikai tulajdonaira nézve, a történet az ország eredetétől mostanig lefolyt idők politikai állapotát történetileg ábrázolja, a politika végre ezen állapot hasznait és kárait kutatja, s innen azután a polgári társaság bölcs kormányzásának mesterségét adja elő; hogy pedig e tárgyak a nyilvánjog köréhez nem tartoznak, világos. —Végre hogy e tudomány 4- er. Az egyházi és polgári, ugyszintén a büntető, kereskedelmi, váltó, katonai, bányászati stb. tételes s különös törvényektől, sjogoktól különbözik, az magokból e jogok fogalmaiból kitűnik. 3. §. Ennek kútfői. A magyar nyilvánjog kútfői, melyekből ezen tudományelvek meritendök, részint közönségesek, részint különösek (c o m m u n e s, s p e c i a 1 e s). Az előbbiek ismét Írottak vagy nem i r o 11 a k a). Az Írottakhoz tartoznak: 1-ör. Királyi végzemények, országgyűlési törvényczikkelyek v. törvények (decreta R egum, constitutiones et articuli diaetales SS. et 00. Regni Hungáriáé) melyek a király, és országrendek megegyert) Írott törvénynek neveztetik, a mi írott, azaz nyilvános hatalom által törvényesen alkotóit s kihirdetett törvényeken, nem irotl v, szokásbelinek pedig-, mely csupán törvényesen megalapilolt hosszas szokáson alapul. Lásd Verbőczy H. T. K. 2. cz. 1. §. Mindazáltal a középkorban irott törvény neve alatt többnyire a római törvény é rlelett, a többi bármely tételes törvények pedig, noha az irott törvényekbe valának foglalva, a nem írottakhoz soroztattak. 31 agyarorsiágra nézve 1. Horvát István d i p 1. 1 e c z k é i t.