Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

Bevezetés

4 dományban Magyarországnak alkotmányi s kormányzási rendszere, alaptörvényei, a főhatalom megszerzésének s gyakorlatának módjai, a felség jogok, az ország karok- s rendéinek mind közönséges mind különös jogai, a kormányszékek s t ö rv ény h a tó s á gok hatásköre, az ország külső jogviszonyai s körülményei slb., szóval mind az tárgyalandó, mi az ország alkotmánya, s közigazgatása kellő megismertetéséhez tartozik. Innen egyszersmind ezen tanulmány fontossága, s haszna is kiviláglik minden honpolgárra, de főkép azokra nézve, kik a haza közügyeibe bármi befolyással birnak, vagy birni óhajtanak e). Ismervén e tudomány tárgyát, könnyű lesz annak a rokontudományokkali összeköttetését közelebbről meghatározni. — Ugyan is különbözik a magyar nyilvánj o gtó 1: 1- ör. A magyar magánjog, a mennyiben amaz az ország nyilvános állapotát, s a magyar király s nemz e t közt létező jogok s jogkötelességek kölcsönös ö s zs z e k ö tt e t é s é t, — ez pedig Magyarhon polgárainak egymásközti magán jogviszonyait tárgyalja. Ugyszinte különbözik: 2- or. A természeti vagy egyetemes nyilvánjog az által, hogy az utóbbi minden polgári társaságban a fejedelem s alattvalók közt létező azon nyilvános viszonyt a polgári társaság természete- s czéljából elvontan fejtegeti; mig amaz különösen a magyar király és magyar nemzet közt fennlévő azon viszonyokat hazai kútfőkből adja elő. — Azonkívül különbözik: e) A n y i 1 v á n j o g teljes ismeretének hasznát sőt szükségét Magyarhonban, főleg a nyilvános hivatalnokokra nézve, az ország- s m egye gyül és gyakorlata elég világosan mutatja.