Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

426 veztetnek ki, a többi ülnökökkel egyenlő szavazattal élvén. — Ezenkívül törvényeinkben rendeltetik: ß) Hogy közhivatalokra egyedül alkalmas, érdemteljes honfiak, vallás-különbség nélkül és az ország határán belől olyanok alkalmaztassanak, kik a honi nyelvben jártasak (1791: 17. 26. 1830: 8. ), akincstár elnöke és a kir ály i s z em é 1 y n Ök, közvilágiak, a tartományi biztosság főigazgatója pedig förendüek közül neveztessék (1723); továbbá a közhivatalnokok magokat az ország törvényeihez tartani köteleztessenek, és kihágások esetében ezek szerint fenyíttessenek (1638: 48. 1723: 51. 64. 83. ); végre a magyar kormányszékek tagjai, feladatásuk eseteiben hihaligatlanul el ne bocsáttassanak (1791: 18. ) d). 36. §. 7-er: Az országbeli javak iránt. 7-er. Az állodalmi javak körüli jog, mely kamrai- kincstári- vagy ujabban közjövedelmi- vagy pénzügyi-hatalomnak is (potestas financiális) neveztetik a), a királyt részint kizárólag, részint az országrendei megegyezésével illeti, névszerint: A) A koronajavak. a) Melyek 0 Felsége személy ének s családd) Ujabb törvények által eltöröltetvék mindazon megszorítások melyek a nyilvános hivatalnokok kellékeiül vallás- n e m z e t i s é g- és polgári életmódra nézve stb. divatozlak ezelőtt (főleg az 1444: 5. cz. által), s következőleg minden honpolgárnak út nyittaték a nyilvános hivatalokra, kivévén a zsidókat, kik itt megszorítás alatt vannak. — L. alább a 45. és 46. §§. a) Melyek különösen Magyarhonban e koronajavak? és mi tartozik ezeken felül a kir. pénztárba ? alább fogjuk látni.