Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

127 jának illő fenntartására levén természeteknél fogva rendelve, birtoklásuk, igazgatásuk s jövedelmeikre nézve a királytól függnek (Sz. István II: 6. 35. Kálm. I: 15. Alb. 16. 1514: 1. 2. 3. 1604: 22. 1715: 34. 104. 1751: 25. ). a) E jószágok azonban nem a király sajátjai, hanem közvetlenül az ország sz. koronáját illetik. ß) Ezen javak, az országrendei megegyezése nélkül, semmi czim alatt élnem idegeníthetők, az elidegenítettek a királyi ügyigazgató által visszaszerzendök, sőt törvényes büntetés alá veendők azok, kik ezen javakat megszerezni kisérlenék (1514: 1. 2. 3. 1608: 22. k. e. 1439: 6. 1622: 46. ). 2?) Kamarai jószágokat, melyek a sz. koronára szálltak: a) A király birtokában tartja, és jövedelmeiket a kincstár többi járulékaival u. m: a megürült egyházi javadalmak jövedelmeivel, bírságokkal, díjakkal együtt húzza mind addig, mig érdemteljes honfiaknak újólag nem adományoztatnak (I: 13. 1486: 48. 1569: 37. 1608: 15. k. e. 1630: 31. 1715: 75. 1723: 103. )s. t. b. b) Mely adományzásra nézve a királyi kegyelem- s bőkezűségnek egyéb határai szabva nincsenek, mint: a) Hogy a sz. koronára szálló jószágok, nem árverés útján pénzért, hanem érdemteljes honfiaknak ingyen adományoztassanak (1608: 15. k. e. 1630: 31. 1659: 75. 1741: 19. sz. 2. §. s. t. b. ). ß) És az ezen jószágok iránt támasztott perekben a királyi ügyész az ország többi lakosai gyanánt a törvény elé állani, és a perlekedés rendes útját