Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

124 A területi országiásnál fogva, a király a polgári főhatalom cziméböl folyó jogokat mind az örökös mind az ideiglenes alattvalók irányában gyakorolja, és pedig nagyobb részt (kivévén a törvényhozás köréhez tartozókat) az ország rendéi befolyása nélkül g). 35. §. 6-or: Közhivatalok, megtiszteltetések és méltóságok iránt. 6-or. A közhivatalok megtiszteltetések és méltóságok joga: a) Magyarhonban Ő Felségét, mint a kegyelmek, kitüntetések s hivatalok kútfejét, részint közvetlenül, részint közvetve a) illeti (1439: 15. 1486: 60. 1492: 6. 8. 1526: 2. 3. 31. 1609: 9. 1723: 31. 97. gratia) új pert szabadjon kezdeni. — L. Frank, Kelemen, Szlemen i c s stb. polgári jogtanait. g) Úgy látszik, nyilvános törvény hozatalára van szükség, mindazon esetekben, hol a meghonosított külföldiek országgyűlési jogát, a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződvényeket, a menedékhely eseteit stb. kell meghatározni, hol abe-s kivándorlás mintáját, a be- s ki költözési dijt (j. albinagii, detractus, gabella emigrationis) s a különféle adókat kell megállapítani. Itt annyiban látszik nyilvános törvény szükségesnek, a mennyiben a király korlátlan tekintélyéből felállított szabályok (n o r m a e) e czélok elérésére elégtelenek vagy alkalmasoknak nem találtatnának, annyiban szükséges fogna tehát lenni a k. k. és r. r. közbejötte s beleegyezése is. d) A közvetett kinevezés többnyire az alsóbb rendű hivatalnokokra nézve történik, az ítélőszék éknél és az ország helyhatóságainál. — De még azok választása és hivatalokra emelése is alá van rendelve a k i r. felség hivataljogának, kik szabadon választatnak, mert ez k i r. m e g b i z á s- és kiváltság levelek következtében történik.