Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

125 1741: 15. 24. 42. 1791: 17. 18. 1840: 15. stb. ) régi szokása szerint b). b) Mind azon jogokból az egyetemes nyilvánjog elvei szerint c) eredő folyományokkal együtt. —Azonban: a) Az ország nádorispána négy a királytól kijelölt egyén közöl, az ország rendei által szabadon választatik (1439: 2. 1548: 18. 1608: 3. k. e. 1741: 24. 1791: 5. 1796: l). Úgy szintén a korona-őri méltóság az országgyülési rendek, a megyék tiszti kara pedig kevés hivatalnok kivételével, föispányi kijelölés után a megyei rendek szabad választása által töltendő be. (1435: II. 1. 2. 1486: 9. 1492: 34. 1723: 56). Mi a szabad királyi városok, szabadalmas mezővárosok s a szabad kerületek tisztviselőiről is értendő. — Továbbá a királyi táblának két érseki ülnöke a prímástól, az itélő mesterek pedig illető főnökeiktől az ország rendes biráitól neb) E szokás, az országzászlósságokra nézve kétségkívüli, melyek legrégibb hivatalai az országnak. c) Ezeknek következtében, valamint minden fejedelem, úgy a m agyar király is sajátságos jogokkal bir, melyek szerint, nem csak az ország nyilvános hivatalait osztogathatja alkalmas egyéneknek és testületeknek, hanem joga van az ország szükségeihez képest új hivatalokat is emelni és a fölöslegeseket eltörölni (kivevén azon hivatalokat, melyek törvényeink által a hongyülés számára tartatvák fenn), a nyilvános hivataloknak hatáskört szab, működéseikre felügyel, tetteik okát követeli annak idejében, annak rendje szerint az érdemesebbeket jutalmazza, az érdemetleneket bünteti s hivatalaiktól elmozdítja; a kiszolgáltakat nyugalomba helyzi; életfenntartásukról gondoskodik; ha elkerülhetlen akadály miatt nem dolgozhatnak, segédeket ád melléjök; szóval mindent jogszerű1 e g tesz, a mit a közügyek igazságos kezelése kiván. — Ugyanez áll a megtiszteltetések és méltóságokra nézve is, minthogy ezek a nyilvános hivatalok következményei.