Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Rész. Az ország alkotmánya
108 30. §. Különösen l. )a béke- had-szövetségek- és követségekiránti jog. 1-ör. A béke- s had- szövetségek- és követségek- joga a), melyek az egyetemes nyilván j o g elvei, szerint mindenkor és mindenhol a végrehajtó hatalom lényeges tulajdonaihoz tartozván: Magyarországban is, főleg az örökös tartományokkali szorosabb öszeköttetés óta, a király kirekesztő jogaihoz számitandók, mi az ujabb tételes törvények és az ország örökös gyakorlata által is kétségen kivül helyeztetik; melynél fogva Magyarhon királyai, az ország rendéi befolyása nélkül, minden időben ina) E tárgyban a külföldi jog-tudósok és politikusok is majdnem egyhangúlag megegyeznek véleményünkkel; sőt az európai államok ujabb szerű alkotmányaiban is, majd mindenütt vagy korlátlanul, vagy csak kevés megszorítással, a fejedelemnek adatvák e külső felségjogok; bizonyitja ezt a Francziák alkotmány- chartájának 14. cz. — Be 1gahon alkotmánya 57. §. — Würtenberg 85. §. B a d e n i N. herczegség 63. §. — Norvégia 26. § S v é d h o n 13. §. s. a. t. — A politikusoknak, sok vitatkozásra adtak alkalmat ezen kérdések: Vájjon a had- béke- fegyver- és követségjog, a végrehajtó hatalom erejénél fogva, kizárólag a fejedelemhez tartozik-e? vagy tanácsossabb-e e jogokat a törvényhozó testülettel megosztani és a törvényhozó testületet e jogokban némileg részesíteni? midőn e kérdés a Franczia nemzeti gyűlésben minden oldalról, nagy kedélyhevülettel vitattaték, Abbé Maury azt mondta: „E kérdés még egészen uja mi nyilvánjog-tanunkban", miből kitűnik, hogy ez nem nyilvánjogi, hanem politikai kérdés, következőleg ide nem tartozó; erről egyébiránt e szempontból igen tudományosan értekezelt Aretin: „Staatsrecht der constitutionellen Monarchie" II. B. Leipz. 1839. 4, 10. §. a jegyzetekben, hol más politikai kérdések is megvitatvák, melyek az állam külviszonyaiban előfordulnak, mint a közbenjárási jogról (jus interventionis), a diplomatia köréről, a külügyek nyilvános tárgyalásának megengedéséről vagy megtagadásáról s. a. t. Azonban mindez politikai szempontból van tárgyalva.
