Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

106 lom akként korlátoltatik, hogy a törvények megszegései, az országrendek jogos sérelmeire b) alkalmat szolgáltatván, ezek országgyűlésen törvényes uton orvoslandók; miként az országos s név szerint az 1608. 1687. 1791. s 1827-iki végzeményekböl kiviláglik. —Mivel pedig az ily sérelmek esetei mennyiben lehet kerülendők, és azok legtöbbnyire a honi törvények hiányos tudomásából erednek, bölcsen rendeltetik: /?) Számos törvényeink által (1498: 7. 1500: 10. 1559: 8. 1563: 35. 1569: 38. 1608: 10. 11. k. e. 1618: 8. 1622: 2. 1638: 1. 1649: 8. 1659: 1. 1681: 27. 1715: 18. 1741: 11. 13. 15. 61. 1791: 12. 14. 17. stb. ) hogy a király, az ország közügyeiben, magyarok tanácsával és segélyével éljen, és e czélból a magyar királyihelytartótanács, mint az ország politikai főkormányszéke, azon hatósággal ruháztassék fel, mely a törvények foganatosítására és a sérelmek megelőzésére szükséges, — ha pedig törvénytelen parancsok bocsáttatnának ki, ezek iránti észrevételeit 0 Felségének felterjeszteni tartozzék, ki a törvények megtartására tett Ígéreténél fogva, azokat igazságos tekintetbe veendi; — a megyék és a többi törvényhatóságok törvényes álladéka s hatásköre maga épségében megmaradván — (1791: 14. 1827: 3. ) c). b) A sérelmek (gravamina) nem a legjobb jósjelül- (omen) szolgálnak. Schwartner mondja, hogy Verböczy azokat nem használta (Stat. II. 41. ). E sérelmekről közelebbi tudósítást adnak az országgyűlési naplók, és a rendek által a királyhoz küldetni szokott felterjesztések. — L. Orosz: Reichstag v. J. 1831. Leipz. 1832. 8. c) E törvények fontolgatásából kitetszik: miszerint ezek elég óvatosan gondoskodnak arról, hogy a király- s ennek ministeriumtól az országba netalán küldendő törvénytelen parancsok által elkövethető visszaélés meggátoltassák; de nincs akadály vetve a m á-