Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

105 29. §. A végrehajtó hatalom. A törvényhozó hatalommal a felségjogok természeténél fogva, szoros öszefüggésben van: B} A végrehaj tó hatalom (potestasexecutiva), mely: a) Törvényeink szerint a királyt, az országrendei közvetlen a) befolyása nélkül illeti, mi több törvényeken kivül, az 1791: 12. sarkalatos t. czikknek végszavaiból s a királyi hitlevelek s országos végzemények azon záradékából: „Mind magunk megtartjuk, mind mások által megtartatjuk" világosan kitűnik. — De ezen jog gyakorlata is törvényes korlátokkal környeztetik/mert: a) Az emiitett sarkalatos törvény szerint ezen hatalom, „egyedül a törvények értelmében gyakori andó" levén, minthogy a törvények az ország rendéi közmegegyezésével alkottatnak, a végrehajtó hatarancsok és ideiglenes törvények erejéről és következményeiről, a törvényhozó-testület elrendezéséről, e testület törvényszerű hatásköréről s. a. t. 1. alant a. 63—65 §. a) Ki e hon nyilvános közigazgatásának alkotmán yszerfi kezeléséről fogalommal bir, tudni fogja, mi szerint a magyarhoni honpolgárok, a végrehajtó hatalom gyakorlatában közvetve (m ed i a t e) vesznek részt, különféle nyilvános hivatalok viselése által, melyeket vagy a törvényszékeknél, vagy egyes ország-részek helybeli törvényhatóságánál, királyi kinevezés következtében királyi tekintéllyel viselnek. — Sőt midőn ujabb törvények által, főleg pedig az: 1791: 14. t. cz. által parancsoltatik: hogy az ország törvényszékeinek tekintélye és egyes országrészek helybeli törvényhatóságának jogszerű állása és hatásköre épségben tartassé k, méltán neveztetnek e törvényhatóságok, a végrehajtó hatalom törvényes közlegeinek (organa pot. executivae) és e szempontból olyanoknak is kell azokat tekintenünk.