Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

100 de nálunk törvényeinknél fogva jelenleg polgári jogállással nem birnak e) V. ö. azonban 1848: 20. A mi végre a zsidókat illeti, ezek vallása Magyarhonban csak tűrve vagyon s követői a keresztényekkeli házasságoktól (Sz. István II. 3. Sz. László I. 10. Kálmán I. 74. 75. stb. ) hivatalok viselésétől, harminczadok, vámok s nemesi jószágok birhatásától eltiltvák (1222: 24. 1630: 15. 1647: 91. 1649: 79. 1655: 29. 1715: 15. 1729: 19. ); a polgári fekvő vagyonra s a tudományok és művészetek gyakorlására nézve az 1840: 29. által az eddigi szokás fennhagyatott, egyébiránt kik az országban születtek, vagy törvényesen honosíttattak, az egész országban s hozzákapcsolt részeiben (kivevén a bányahelyeket) szabadon lakhatnak, gyárakat állithatnak, s a törvényben foglalt s a királyi válaszban közelebb meghatározott föltételek alatt kereskedést s mesterségeket űzhetnek, eskü formájok a H. K. III. r. utolsó czikkében foglaltatik f). 28. §. A magyar király felségjogai politikai tárgyakban. — A magyar király politikai felségjogai közt első helyen említendők az úgynevezett á t a 1 á n o s jogok, t. i. a törvényhozó s végrehajtó hatalom, mee) Kraszna- Közé p-Szolnok- Zaránd megye s Kővár vidéke Magyarhonhoz visszakapcsoltatott az 1836: 21. cz. által; e helyeken számos unitárius találtatik, kik az erdélyi törvények szerint szabad vallásgyakorlattal birnak, s azért a Magyar honban élő s erre vonatkozó törvényeket is módosítani lesz szükséges. Különben I. az 1848: 20. tczket. /") Mit kell tartanunk az emancipatio ügyéről országunk jelen állapotában? azt könnyen átláthatjuk Lengyel hon hason eseteiből; ámbár legujabban többek által sürgettetik a zsidók felszabadítás a.