Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

93 8-or. A vallás háborít óit rendre utasítják, a vallási sérelmeket orvosolják, a római sz. székhezi f ó 1 e 1) 1) v i t e 1 e k e t. ha a honi törvényszékek mellőztettek volna, megakadályoztatják (1471: 19. 1486: 45. 1574: 26. ); egyátalában az egyházi személyek vagyona és fegyelme iránt, főleg a szükség vagy közhaszon tekintetéből annyiszor rendelkeznek, mennyiszer a haza biztonsága vagy boldogsága megkívánja (I: 11. Kaim. I: 15. 16. 1550: 14. s az ország folytonos gyakorlata) /*). a szerzés szabadsás bizonyos határok által korlátoztatik. Ily törvények Magyarhonban nem csak egyházi személyekre, hanem a szabad kir. városokra is vannak alkotva. — Az egyháziak elleni szerzéstiltó törvényeknek, már I. Lajos alatt vannak nyomai (1351. conf. §. 11. §. 20. ); — de a II. l'lászló alatti 149S: 55. 65- s későbbi törvények és királyi leiratok által bővebben lőnek nyih ányitva; — nevezetessen: az egyházi rendekre nézve határoztatott (1715: 71. és kir. leiratok által), hogy a kik oly egyházi szolgálatba, vagy szerzetbe mennek, melynek javakat birni szabad, többet ne vigyenek magokkal jószágrészök \l0 részénél. — ha vagyonuk 50, 000 aranynál többre menő volna is, csak az 50, 000 arany Vl0 részét vihetik magokkal, — a más rendekbe lépni kívánóknak se legyen szabad 1500 forintnál több jegy vagy ajándékpénzt (dos) adniok, akár férfi, akár nőneműek legyenek. Ezen ajándékpénz azonban 1804-ben 3000 forintra emeltetett azon szerzetekre nézve, melyek szegényül vannak alapitva, s az ifjúság nevelésére s betegek gyógyítására rendelvék, mint az Orsolya. Erzsébet, Szalezia apáczák, irgalmas és kegyesrendiek stb., némelyek e törvények ellen nehézségeket hoztak fe), melyeket helyesen megczáfolt Brexan óczy: Jur. eccl. I. 202. §. 309. I. /< j Hogy Magyarhon apostoli királyai, ezen jogokkal minden időben éltek számtalan példával bizonyítják hontörténeteink. — így S z. L á s z 1 6 a pécsi s kalocsai püspökök kozt a határok miatt kelt pert. oda küldött bírák dönteté el. — Imre király a j a d r a i érsek és s p a 1 a t r ó i püspök közt hason esetben bíráskodott. — III. Endre alatt per keletkezett, vajjon Marmaros vármegye az egri vagy erdélyi püspökhöz tartozike ? és ö az erdélyi püspökséghez tartozónak ítélte. — A boszniai s zágrábi püspök között per támadt és vetélkedtek: kinek van joga AlsóTótországban a lelkiekben törvényhatóságai gyakorolni? ámbár ezen per már a római sz. szék elébe is felterjeszteték, mégis I. Lipót donté