Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)
I. Rész. Az ország alkotmánya
94 Az imént mondottak a görög egyesült egyházra is mind alkalmazhatók, minthogy ez a római katholika vallással, a hit és külső egység kapcsa által összefüzetik. 27. §. A magyar királynak felségjogai a többi egyházak körűi. A nem- katholika vallásúak közöl szabad vallásgyakorlattal és polgári joggal Magyarhonban a görög nem-egyesült hitűek, és az ágostai- s helvét- vallástételü evangélikusok birnak. A görök nem-egyesült ó-hitüekre nézve a), akár szerbek akár oláhok legyenek, ugyanazon szabadalmak s törvények által, melyek őket szabad vallás gyakorlattal s polgári joggal felruházzák, fenntartattak királyainknak mind azon jogok, a papság, vallás, egyház, kegyes alapítványok, nevelés s tanulmányok ügyei iránt, melyek a föfelügyelés s polel, a zágrábi püspökre nézve kedvezőleír. — Sőt már Zsigmond király fő- és jószágvesztés alatt eltiltotta, hogy senki a római sz. székhez igazságkiszolgáltatás végett ne merészeljen folyamodni, mellőzve az ország rendes törvényszékeit. — Magyarhon királyai a tetsz vényjogot (jus piacet i) sa föfelügyelés jogát minden időben gyakorolták, és nem csak a k a t h o I i k u s o k, hanem más vallásfelek egyházi dolgaira nézve is; mint Kollár, Pray, Péterfy, Szvorényi, Laki ts, Fehér stb. fennebb idézett müveiből kitetszik. a) Az 111 y r nemzetnek (e czím alatt, a nyilvános iratokban a görög nem egyesülteket értjük) Magyarhonban nyert szabadalmai alapja, leginkább I. Lipót nyilt levelébe van helyezve (1690. apr. 6), mely által e nemzet emberei a Török birodalombóli kiköltözésre hivattak fel, még a karloviczi béke előtt oly sikerrel, hogy: Csernovic Arsen patriarcha vezérlete alatt 40, 000-en kivándoroltak Moldva és Oláh országból és az ausztriai házhoz tartozó tartományokba költöztek át. — L. Schvartner, Fényes: Magyaror. statist. II. 35. — Grellmann:
