Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

91 féle szerzödvény szabta rendelések alá kerülvén (1715: 16. I: 10. 1781: 20. 1715: 15. ) e). 4- er. Gyakorolják a föfelügyeleti és ebből eredő királyi tetszvényjogot (jus placeti regii); minélfogva az egyházi rendeleteket megvizsgálják, kihirdetésüket megengedik vagy megtiltják, — a királyi tetszvénnyel el nem látott parancsok Magyarhonban erönélküliek levén (1486: 28. 1715: 74. 1351: 1. 1723: 70. 1729: 21. 1765: 13. és a gyakorlat. ). 5- ör. A királyi főfelügyelet kiterjed a tanulmányok, nevelés, kegyes alapítványok és egyházi testületek ügyeire is; ennélfogva az országban létező kegyes alapítványokra felvigyáznak, tudományos és művészeti intézeteket, úgymint: egyetemeket, fő- és közép-tanodákat (a cademiaset gymnasia), szóval minden nemű tanintézeteket alapitanak és megerősítenek, a tanítás rendszerét a nyilvános intézetekben meghatározzák, tanítókat neveznek, hivatalos értesitvényeket (informationes) követelnek, szóval az egész tanulmányi és nevelési ügyet legfelsőbb hatalommal igazgatják (1548: 7. 12. 1723: 70. — L: azonban 1791: 15. 67. s 1848: 19. ) 6- or. Ugyan e jogból származik a könyvbirálat joga (jus censurae), minélfogva a király könyvbiráló s vizsgáló hivatalok felállítása által, a vallás-, erkölcsiség- vagy közállományra nézve veszélyes munkáknak kinyomatását vagy külföldröli behozatalát akaé) Azonban az u. n. kisebb rangú főpapok, (Praelatiminores) kik javadalmakat nem királyi adományzásból, hanem m agánosok pártfogói jogából birnak, és az alsóbb egyházirend — szabad végrendelkezési joggal birnak. így szól a királyi leirat 1812. oct. b.