Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

86 1723: 2. törvényczikk úlmutatása szerint Magyarországra is kiterjeszt h e t ő n e k látszik f). A királyi helytartói hivatalnak hatásköre, ha a nádori hivatallal összekapcsolva nem volna, ö Felsége határozataitól függ, és ennélfogva régente is az idők körülményeihez képest k ü 1 ö m b ö z ö 11 g). Végre még az országló-társ (corregens) méltósága emlitendö fel, melyet hajdan Zsigmond, I. Mária, ujabb időkben pedig I. Ferencz római császár s lotharingiai herczeg Mária Terézia férje törvényszabta korlátok közt viselt (1741: 4. ), ennek halála után pedig Mária Teréziától II. Jósef fiára mint trónörökösre ruháztatott át K). — A nádori méltóság törvényes hatásköréről alantabb szólandunk. /") L. Hormayer: Über die Minderjiihrigkeit, Vormundschaft und Grossjáhrigkeit der Erzherzoge von Österreich. Wien. 1808. — Azután S c h r ö t e r, Gustermann, Lichtenstein, Springer: Stat. d. öst. Monarchie. g~) A királyi helytartó hatásköre bővebben le van irva I. Ferdinánd okleveleiben (mert az ausztriai korszaki királyok előtt ritkán volt szükség ily helytartóra), melyek az 1563. országgyűlési végzemények közt találhatók; honnan kitetszik, hogy e hivatal legnagyobbrészt a király önkényétől függött, azért tárták az ország rendek mindenkor elövalóbbnak a nádor törvényes méltóságát az e törvények által meg nem határozott helytartói hivatal nál, melynek hatáskörét a király tetszése szerint korlátozhatta vagy tágíthatta. A) A Mária Terézia által ujra divatba hozott kormánytársi (corregens) méltóságról bővebben szól az 1741. országgyűlés végzeményeinek 4, törvényczikke.