Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

85 bízásából akadályoztatása esetére, emez a királyi méltóság me gürülése, vagy a király kiskorúsága idejében viszi az ország kormányát, mint Hunyady János, ki 1440. s Szilágyi Mihály, ki 1458. ruháztatott fel bizonyos feltételek alatt ezen méltósággal rf), mely azonban különféle meghasonlásokra szolgáltatván okot, s a nádori hivatal hatáskörének megszorítását vonván maga után, az 1485: 2. s 10. nádori czikk által elhatároztatott, hogy az ország nádora legyen a kiskorú király gyámnoka s gondviselője, mely idő alatt neki az ország lakosai úgy tartoznak engedelmeskedni, mint magának a fejedelemnek; a király távollétében pedig szintén ö legyen helytartója mind azon ügyekben, melyek a koron názott király személyének közvetlenül fenn nem tarlvák. A király nagykorúságáról törvényeink mit sem határoznak. — Azoknak véleménye, kik a nagykorúságot a törvényes koronázás idejétől fogva számitandónak vélik e), törvényes alapon nem nyugszik. Utószülött László, s Hollós Mátyás példái mit sem bizonyíthatnak, mivel egymástól külömbözők s törvényes megerősítés nélküliek, az első 13-dik, a második 16-dik évében fogván az ország kormányzásához. — Az ausztriai főherczegek családi rendszabályaiknál fogva 16. évök betöltésével teljeskor ú a k, mely szabály az öröklési rendszer behozatala óta az d) II. Mátyás volt legutolsó, ki az 1608. országgyűlési előszavában magát Magyarhon fökorniányzójá nak (Gubernátor r e g n i) nevezé. e) Mert e vélemény szerint a magyar koronának azon varázserőt (v i s t h a u m a t u r g i c a) kellene tulajdonítani, hogy némely királyokat 15. másokat 7. másokat 9. éves korukban, sőt 4 hónapos korukban is teljes koruakká tett volna (mint Kisded III-dik László), már pedig ezt gondolni is képtelenség.