Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

81 szokásainál fogva külömbözők valának. Sz. István a királyi czímet vevé föl, utódai majd méltóságos, majd fenséges czímmel neveztetnek, mig I. Lajos a felség nevezetét hozá divatba, napjainkban a királyok szentséges felség s apostoli királyok nevével élnek, mely utóbbi czímzetet XIII. Kelemen pápaM. Teréziának újra megerösité; diplomatikai czímökhez tartozik még a sz. koronához tartozó tartományoknak u. m. Dalmát, Horvát, Tót, Ráma, Szerb, Halics, Lodomér, Kún, Bolgár-országok és Erdély elösorolása, melyeknek valamint Magyarhonnak czímerei is a különös állodalmi ismében (Statislica spec. ) s czímertanban (Heraldica) bőv e b b e n megmagyaráztatnak d). A magyar királyok öt pecséttel, úgymint: az arany, kettős, titkos, törvénykezési, s gyűrűs pecséttel élnek. Az arany s kettős pecsét hajdan az ünnepélyes alakú okleveleken, jelenleg ritkábban, a titkos a kir. udv. kanczellária oklevelein használtatik, a törvénykezési a kir. személynöknél őriztetik, ki azzal a király nevében kiadott birói iratokban él, a gyűrűst pedig 0 Felsége magán ügyeiben használja e). d) Magyarhon s a hozzákapcsolt részek czímerei az államisme s földirat Íróinál különben is eléggé ismeretesek. — L. Pálma: Dissert. de peculiaribus titulis et insignibus 31. Ther. ut apóst. R. Hung. Vind. 1774- fol. — Pragm. Verordng. v. 6. Aug. 1806. n. K. Ferdinánd I. v. 22. Sept. 1836. — Gatterer: De insignibus Austr. Hung. Vol. X. — Koller, Pusztay stb. e) A kisebb s nagyobb pecsét t. i. a kettős s titkos pecsét ma csak abban külömböznek egymástól, hogy a nagyobban minden ország s tartományok czímerei bennfoglalvák, akisebben pedig csak a nevezetesebb tartományokéi, mindazáltal Magyar hon czímere mindkettőnek mellén foglal helyet. — L. Koller: Cereographia Hung. in not. de insign. et sigillis regni. Tyrn. 1774. —Pray: De Sigillis syntag na. Budae. 1805. 4. — Kelemen, Fejér stb. 6