Virozsil Antal: Magyarország nyilván- vagy közjoga, mint az alkotmánya eredetétől 1847-8-ig fennállott (1861)

I. Rész. Az ország alkotmánya

82 A királyi méltóság fényének öregbítéseül szolgálnak az udvari főhivatalnokok, kik százados szokásnál fogva ország zászlósainak neveztetnek és kétfélék, úgymint: vagy olyanok, kik az ország első s legfőbb hivatalait viselik s a közigazgatásba is befolyással birnak; vagy olyanok, kik némely a koronázás s országgyülés alkalmával teljesítendő foglalatosságokon kívül hivatalos hatással fel nem ruházvák; az előbbi e k h e z a nádor, országbíró, bán, tárnok, az utóbbiakhoz az udvari ajtónálló-pohárnok-asztalnok- lovász- s kamarás-mester s a testőrsereg kapitánya számíttatik f). — Ezekhez méltóságaikra nézve legközelebb állanak a pozsonyi gróf s a sz. korona őrei. — Az udvari személyzethez tartoznak ezeken kivül még az udvari kanczellár (fökorlátnok), ki előbb alkanczellárnak neveztetett, jelenleg az udvari kanczellariának elnöke; a nemes testőrző-sereg, a királyi személynek s családnak közvetlen őrizetére rendelve (1765: 6. ). Sz. István apostoli király vitézrendének lovagai; a királyi kamarások vagy aranykulcsos hivek, s az 1773. évben Mária Teréziától ujra felelevenített királyi udvarnokok (aulae regiae familiares); más alsóbbrendü tisztviselőkkel, kiknek elősorolása azonban a nyilvánjog határain túlesik g). f) Ezen ország-zászlóságokra nézve I. főleg Bel (Kar): De archioffic. R. Hung. Leipz. 1749. 4. — Gregorianczy (Pál): Mnemosynon sive praelati et barones regni cum offic. in Kovachich ser. min. I. §. 98. — Kollár: Amoen. I. 158. — Décsy, H orá n y i, Révay, Schwartner, Fényes s. t. b. g) Ezen udvarrendszerről 1. a magyar statistikai irók mint Schwartner, Fényes, Faber, Magda, Pusztay munkáit.