Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)
Az indemnitás
tathatja, sem hatályon kivül nem helyezheti, sőt nem is magyarázhatja, e praecedenssel szemben is nyilt kérdés maradt és a jogászi kutatás tárgyát kell képezze a törvény valódi értelmének megállapítása. Nem akadályozhat meg senkit ebben a már megtörtént királyi döntés sem, a miért a felelősség a tanácsadókat terheli. Hogy pedig e kérdésben tisztán lássuk és helyes következtetést vonhassuk le, mindenek előtt azzal kell tisztában jönnünk, hogy az indemnitás költségvetésnek tekinthető-e és helyettesiti-e a rendes évi költségvetést. E kérdésre könnyű a felelet? Az indemnitás ugy a mint ezt Angliában, a honnan a kifejezést átvettük, értelmezik utólagos jóváhagyást, „a parlament souverainitásának legfőbb — visszaható erejű — megnyilatkozását jelenti, a mely által egy törvénytelen alakban létrejött cselekmény törvényessé változtattatik áf- (Dicey.) Magyarországon nem ez az indemnitás értelme. Nálunk előleges felhatalmazást jelent arra nézve, hogy a kormány az állami élet működésében a költségvetés hiánya miatt beállható zavarok és bonyodalmak elhárításáról gondoskodhassék az által, hogy ideiglenesen a mult évi költségvetés alapján szerezhesse