Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A tárgyalás lehetősége és a "határozat"

67 felül áil az, hogy a később bekövetkező előre nem látott eshetőség, sem a megengedett jogmegelőző gyakorlását nem akadályozhatja, sem az eredetileg jóhiszemű eljárást rosszhiszeművé nem teheti. Mi történjék azonban akkor, ha a király a felségjogot nem gyakorolta, s a jelen év beállott anélkül, hogy a költségvetés iránti határozat meghozatott volna? A midőn tehát a törvény azon rendeletének, hogy a költségvetés már a, megelőző évben megállapítandó, azon lizikai akadály áll útjában, hogy a megelőző év eltelt s többé nem létezik. A midőn tehát a király uea'i képes eleget tenni a törvény azon követelésének, hogy a megelőző évben nyújtson alkalmat a jövő évi költségvetés targyalhátására ? A ki csak a törvényt nézi, az e kérdésekre is könnyen megtalálja a feleletet. E felelet pedig a következő: c Az országgyűlést csak akkor szabad időközben feloszlatni, ha az oly időben összehívható, hogy a jövő évi költségvetést még a megelőző évben tárgyalhassa. Ha tehát az új országgyűlés ily időben össze nem hívható, a király sem gyakorolhatja a feloszlatásra vonatkozó felségjogot. Xem vehető itt figyelembe, és a feltétel 5*