Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A tárgyalás lehetősége és a "határozat"

— 68 — elbírálásánál nem is tehet különbséget az, hogy miért nem tárgyalhat az országgyűlés? mert csak a tény veendő figyelembe, s egyedül az, a kérdés irányt adó: tárgyalhat-e az országgyűlés, igen vagy nem? A 67-es törvényhozás is tudta, hogy egy időben minden esztendő a múlté lesz, előre kellett látnia, hogy bekövétkezhetik azon eset, midőn az év végéig határozat nem hozatik s ha ennek daczára nem tartotta szükségesnek a bekövetkezhető esetről külön intézkedni, a törvénymagyarázatnak sem nem feladata sem joga nincs arra, hogy ez eshetőségre különös jogszabályokat statuáljon. És nem szabad azon megütközni, hogy ily módon az országgyűlés a felségjogot egyszerűen elkobozhatja, mert a felségjogok gyakorlásának feltétele a nemzeti jogok védelmét czélozván, ezeket nem az országgyűlés, tehát nem a nemzeti akarat megvalósítására hivatott törvényhozó testület, hanem a királyi hatalom túltengése ellen védi, s igy a felségjog védelme semmi körülmények között sem indokolhatja, az ennek korlátozásául felállított feltétel elejtését. A feltétel azért feltétel, hogy esetleg megakadályozza a jog gyakorlását s ha mindazon, esetekben félre kellene dobni, midőn tényleg gátolja a jog érvényesítését, úgy nem alkot-