Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A tárgyalás lehetősége és a "határozat"

a javaslatot a maga egészében visszautasítja, s még általánosságban sem fogadja el, akkor határozatának nem lehet más értelmet adni, minthogy a költségvetés iránt nem hoz határozatot. A nemleges határozat ugyanis nem a költségvetés iránti határozat, mivel az utóbbinak eredményét mindég a megállapított költségvetés képeziHa tehát nincs meg az eredmény, ugy hiányzik a határozat is, melyről ily esetbeit még csak szólni sem lehet. Mindkét eshetőség szem előtt tartás,!val kell tehát a feltett kérdésre megfelelni, mely felelet nem lehet más, minthogy az országgyűlésnek magatartása, a felségjogot, korlátozó feltételeket sem nem módosíthatja, sem hatályon kivül nem helyezheti. Áll pedig ez ugy a múltra, miüt a jövőre, áll tehát akkor is, ha a király a felségjogot gyakorolva, az országgyűlést feloszlatta, de annak kellő időben való összehivása által megadta a tárgyaihatás lehetőségét, és áll akkor is, ha azelőtt, mielőtt a felségjogot gyakorolva az országgyűlést feloszlatta volna, elmúlt azon idő, melyben az országgyűlés a költségvetést már a megelőző évben tárgyalhatná. Az első eset elbírálása nem okozhat nehézséget. Mert ez esetben minden kétségen