Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A tárgyalás lehetősége és a "határozat"

— 64 — hogy személyén kívül álló okok, az eredmény bekövetkeztét megakadályozzák, rosszhiszeművé nem telieti. A király teljesen alkotmányosan jár el, ha az országgyűlésnek megadja a lehetőségét, hogy a költségvetést még azon évben tárgyal­hassa, s erre vonatkozóan még azon évben határozatot is hozhasson. Ez az a legtöbb a mit a felségjog gya­korolhatására feltételéül, a király kötelessé­gévé tehetett, de kellett is tenni. De ezt azután meg is kell tartani. Mert a feltétel a felségjogot nem védi, hanem ellenkezően a nemzeti jogok védelme érdekében korlátolja, a védett nemzeti jog tartalma pedig a budget jogot foglalván ma­gában, e budget jog csak akkor talál teljes védelmet, ha a kölségvetés nemcsak tárgyal­hatók, hanem arra vonatkozóan határozat is hozható. Az országgyűlésnek máskülönben is a ha­tározat hozatal a feladata. A határozat hozatal a czél, mely czélnak csak eszköze a tárgyalás. Lehetetlen tehát, hogy a törvény magán a czélra ne gondolt volna, midőn az ennek elérésre szolgáló eszközök biztositását feltétel gyanánt statuálta. Maga a törvény sem a tárgyalás megkez-

Next

/
Thumbnails
Contents