Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

47 határozott kitolásával illuzoriussá nem tetteés a királyi önkén}re nem bízhatta. Nem is akart t ezt tenni, hisz kifejezetten a 6. S-t módositotta. Változott azonban a helyzet az 1848. IV. t.-cz. 6. §-ában védett budgel jog gyakorol hatására vonatkozóan. Az 1848. évi törvények szerint ugyanis az évi üK'Sszak a téli hónapokra volt összehívandó, minek indokát az képezte, hogy a par excellens mezőgazdasággal foglalkozó államban, a képviselők a mezei munka idején a képviselői kötelességek alól felmentve legyenek. Erre való tekintettel tehát megállapítható hogy az évi ülésszak októbertől áprilisig terjedhetett. De mert az októberben összeülő országgyűlés, feloszlatása esetén, ha az új országgyűlés 3 hóra, tenát január elsejére összehivatott is, már nem volt azon helyzetben, hogy a jövő évi költségvetést letárgyalhassa, azért kellett a feloszlatás további feltételéül e költségvetés iránti határozat meghozatalát is oda állítni. Ezzel szemben ma, az évi ülésszak nem csak a téli hónapokra, hanem kisebb megszakítással, taláu 1—2 havi szünettel, egész évre terjed. Mondhatjuk tehát, hogy az ülések rendes körülmények között permanensek. Nincs kizárva tehát a lehetősége annak, hogy oly időben oszlattassék fel az ország-