Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

1848-as törvény alkotásának előzményeit, a tor­vény czélját és jellegét. Ősi alkotmányunk 18 18-ban állíttatván helyre, az újjá alakulás lázas és nagy müvé­ben, M törvényhozásnak alig lehetett fontosubb feladata, a felségjogok absolutistikus kiterjesz­tése által nagy részben absorbeált, s csak elvi kijelentésekben fentartott, nemzeti jogok érvé­nyének helyreállításánál. B czélból a felségjogok tartalmának szigorú megjelölésével kellett megvonni azon határokat, melyek korlátain tűi e jogok nem gyakorol­hatok. Mert ;v három százados mult szomorú tapasz­talatai még sokkal élénkebb emlékezetben vol­tak, a visszaélések ismétlődésének veszélye sokkal közelebb feküdt, semhogy e kornak előrelátó s minden izében hazaíias gondolkozású törvényhozása, ne ismerte volna fel ezeknek for­rásait, s ne igyekezett volna, az ismételten bekövetkezhető visszaéléseknek, garantiális tör­vények felállításával gátat vetni. B garantiák feltalálhatók az 1848. IV. t.­czikkben is, mely az országgyűlés évenként való tartását nemcsak elrendeli, de a képvi­selők 3 évre való választásának kimondá­sával és az ülésszakok idejének meghatározá­sával, biztosítja is. Ugyan-e törvény midőn megadja ö felsé-

Next

/
Thumbnails
Contents