Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

Jogi érvek

31 -1-" gének a jogot, h >gy az országgyűlést a 3 év eltelte előtt is feloszlathassa, a midőn tehát a feloszlatásra vonatkozó felségjog elismerésével, a :\ évi ülésszakra vonatkozó intézkedés alól kivételt enged meg, a felségjog gyakorlását oly feltételekhez köti s ez által, oly módon korlátolja, hogy ennek gyakorlása által sem az évi ülésszakok rendszere, sem az ország budget joga, sérelmet ne szenvedjen— és absorbealható ne legyen. A szóban forgó törvény ugyanis ősi alkotmányunk azon sarkalatos intézkedéseit védi, melyek szerint a független, önálló :és semmi más népnek alá nem vetett Magyarország csakis saját törvényei szerint kormányozható, s igy sea-i rendeletekkel sem pátensekkel kormányozni nem szabad, és hogy az országgyü lés által meg nem állapított adót, önkéntes felajánlás czimén sem szabad felhajtani, mert az adók és mindennemű segedelmek az országgyűlés által állapitandók meg és ajánlandók fel. Ez alkotmányjogi elvek kijátszásának legegyszerűbb és a múltban leggyakrabban alkalmazott eszköze az volt, hogy királyaink az országgyűlést össze sem hivták, s a mennyiben az összehívott országgyűlés hatalmi érdekeikbe vágó kérdésekkel kívánt foglalkozni, mar határozat hozatal előtt feloszlatták. A királyi hatalomnak ily módon gyako-