Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A felségjogokról általában

L3 — Csak történelmi alapon is kiakartám mutatni a felségjogok eredetét, melyekre vjnatkozólai: Werbőczy Hárm;istvönyve I. Részének B-ik ezimében a fentieknek megfelelően a következőket mondja : „Miután pedig a magyarok a Szent lélek kegyelmének sugallatából az igazság ismeretéhez éi a katholikus hitvalláshoz — szent királyunk küzremunkálása által — eljutottak és öt önként királyukká választottákés meg is koronázták; a nemesítésnek s következésképen a nemeseket ékesítő és a nem nemesektől megkülömböztető birtok adományozásának jogát és teljes hatalmát az uralkodással és országlással együtt a közönség által az ország szent koronájának joghatósága alá helyezte és következésképen fejedelmünkre és királyunkra ruházta ; ettől fogva ő tőle ered minden nemesítés és a két dolog mintegy viszonyos átruházásnál és a kölcsönösségnél fogva, annyira szorosan összefügg egymástól mindenha, hogy egyiket a másiktól külön választani és elszakítani nem lehet s egyik a másik nélkül, nem történhetik." A törvények és statútumok alkotásáról és kötelező erejéről pedig a III. Rész 3 és 5 czimeiben szól a következőkép: „De minekutánna a katholikus hitre tér-