Vertán Endre: Az országgyűlés időközi feloszlatására vonatkozó felségjogról : Közjogi tanulmány (1903)

A felségjogokról általában

14 — tek és maguknak önként királyt választottak, ugy a törvényhozásnak, mint bármely birtok adományozásnak és minden bíráskodásnak hatalmát és jogát az uralkodással és kormányzással együttesen az ország szertt koronájának, melylyel Magyarország mindenik királyát megkoronázni szokták, joghatóságára és következésképen a mi törvényesen rendelt fejedelmünkre és királyunkra ruház ták át. És igy ettől fogva a királyok a törvén veket a nép összehívása és megkérdezése mrtletk kezdették alkotni, a mint a korunkban is történni szokott A fejedelem mindazonáltal egyedül a maga akaratából és önkényesen, kiváltképen az isteni és természeti jogot sértő dolgokban és az egész magyar nemzet régi szabadságának ártalmára semmit sem rendelhet; hanem össze kell hívnia és megkérdeznie a népet; ha váljon ennek az ilyen törvények tetszenek-e vagy sem ? a kik ha igennel felelnek, azontúl az ilyen végzéseket.. . törvényekül tartják meg. Továbbá, ha azt kérdezzük, hogy a rendeletek és a végzemények kit köteleznek ? tudnunk kell, hogy első sorban magát a fejedelmet kötelezik, a ki azokat a uép kívánságára közre adta, miként a közmondás tartja: vesd magad alá a törvénynek, a