Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

68 mellett sem fognak az egyes nemzetiségek oly magas számú képviseltetéshez jutni, mint amely őket az ország össznépességében és a jogosult választók közötti arányszámuk szerint megilletné, ezt a magyarságnak a fenti idézetben is hangoztatott magasabb politikai képességei és vezetésre hivatott szellemi elsőbbségén kívül, tagadhatatlanul kedvezőbb területi elhelyezkedése is involválja. Ha tehát a magyarság vezető szerepének fentartása érdekében, amint a múltban nem volt, úgy a jövőben sem lesz szükség a kerületek részrehajló beosztására, nem lehet fölösleges már most megállapítani azokat az irányelveket, melyek mellett a kerületek beosztása igzságosnak tekinthető. A ma érvényben lévő törvény a kerületek lélekszáma és az ezekben szereplő jogosultak számának arányosítása mellett azokat a kerületeket igérte kedvezményben részesíteni, melyekben a cultura, vagy a gazdasági jólét általában magasabb színvonalon áll, aminek természetes következményeként kedvezőbb elbírálásban részesültek volna az e tekintetben magasabb nivóju városi kerületek. Ezenkívül figyelembe kívánta volna venni a történelmi jogosultságot s bizonyos mértékben a választójogosultak homogenitását is. Hogy a kerületek lélekszám szerinti egyenlő beosztása nemcsak minden választójogi törvény alapelvével ellenkezik, de a legkirívóbb igazságta lanságot is eredményezi, ez vitán felül áll. Hiszen bármely választójogi törvény szerint is minél kevesebb választójogosult találtatik ugyanazon számú lakosság között, annál kevésbbé felel meg e lélekszámból alakítható kerület a mindenkori törvényben felállított azon követelményeknek, melyek a politikai jogokban való résztvételt biztosítják.