Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

körén pedig 74.355 ily összegű adófizetővel szemben kb. 67.000 8 holdon felüli birtokos található. Még kedvezőtlenebb a helyzet az analfabétáknál, kik közül Erdélyben 1191 olyan 24 éven felüli analfabétával szemben, aki 40 koronánál több földadót fizetett, 40.414 olyan 24 éven felüli analfabéta birtokos találtatik, ki 10 holdnál több földbirtokkal bír. Ha levonunk is tehát e számból a 10—16 holdas birtokosokra eső bizonyos százalékot, akkor is több mint 30.000 olyan analfabéta nyerhetne Erdélyben választói jogot, aki a 40 koronás adócensussal e jogosultságot meg nem szerezhetné. De még kirívóbban mutatja minden ily irányú helyettesítésnek a magyarságra nézve kedvezőtlen hatását az a tény, hogy addig, míg a magyarországi részekben oly analfabéta, aki nem azon a címen nyerne választójogot, hogy az 1913. évre érvényesen kiállított névjegyzékben is szerepel, a jövő választók összlétszámához képest az 1%-ot sem érné el, addig Alsó-Fehérben, Beszterce-Naszódon, Hunyad, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos vármegyében, tehát a román absolut többségű azon vármegyékben, hol a románság a jövő választók között is absolut többségben lesz, sőt Kis-Küküllőben is, hol a románság e többséget 46-6%-kal megközelíti azon analfabéták száma, akik a mai törvényben az analfabétáknak már adott jogosultság és a vagyoni censusnak a földbirtokkal való helyettesítése alapján szerezhetnének megelőzően nem bírt választói jogot, — a ijövő összes választók 10%-át is meghaladja. Ami pedig itt minket különösen érdekel, Erdély nemzetiségi vidékein 1045 olyan 30 éven felüli analfabétával szemben, ki 40 koronán felüli földadót fizet, 11.616 analfabéta nyer a vagyoni census, s így az ennél kevesebb adóval megterhelt 16 ka-