Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

55) fasztrális hold után választójogot; már pedig, hogy e 16 kat. hold földbirtok adója még 20 koronán is alul marad, ezt az a statisztikai adat igazolja, hogy most felvett területen a 20 koronán felüli adófizetők száma is csak 6353, így 5035-tel kevesebb azokénál, kik máskülönben csak 40 koronán felüli adóval nyerhetnének választói jogot. így történhetnék meg, hogy Alsó-Fehér vármegyében 249 oly 30 éven felüli analfabétával szemben, — ki 40 koronán felüli földadót fizet — 1139., Beszterce-Naszódban 30-al szemben 592, Brassó vármegyében 17-el szemben 213, Hunyadban 272-vel szemben 3055, Kis-Küküllőben 50-el szemben 706, Kolozs vármegyében 120-al szemben 1415, NagyKüküllőben 21-el szemben 458, Szeben vármegyében 17-el szemben 561, Szolnok-Dobokában 128-al szemben 1623, végül Torda-Aranyosban 121-el szemben 1043 analfabéta szerezne választójogot a vagyoni census és az adónak földbirtokkal való helyettesítése alapján. Ezzel szemben a Duna jobb partján 2427-el szemben csak 202, a Duna—Tisza közén pedig : 6445-el szemben 1611 azon analfabéták száma, kik eddig nem bírt választójogot szerezhetnének. E számarányok szembeállítása mindennél jobban igazolja azon állításomat, hogy itt kifogásolt javaslatnak törvénybeiktatása épen a műveltség legalacsonyabb fokán álló nemzetiségeknek biztosítana kedvezőbb helyzetet, tekintve, hogy a nemzetiségek választóinak számát emelné fel oly mértékben, mellyel szemben a magyar választók számának e címen való emelkedése még országos átlagban sem jöhetne figyelembe.