Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

57 Ha tehát a vagyoni censust bármily alakban i'enn akarja valaki tartani, ezt fektetheti akár a meglévő vagyon értékének nagyságára, akár az évi jövedelem mennyiségére, ezek mértékét megállapíthatja akár vagyonbecsléssel, akár a kivetett adó nagyságával, de minden esetben egységes álláspontra kell helyezkednie, mert csak így mér egyenlő mértékkel. Sajnos, az itt mutatkozó különbségek a statisztikai kimutatásokban, melyek csak a 10 holdon aluli és ezen felüli birtokokat összesítve veszik figyelembe, nincsenek feltüntetve és így pontosan ki sem számíthatók. Ennek daczára meg nem czáfolható támpontjaink vannak annak igazolására, hogy addig, amíg ily helyettesítés mellett a magyarság túlnyomó nagy részben, ha írni-olvasni tud csak 20, s ha analfabéta csak 40 korona census alapján jutna választói joghoz, addig főkép az erdélyi románság már 8, illetve 15—16 korona adófizetés mellett is elnyerhetné e jogot. Erdélyben ugyanis 19.911 olyan írni-olvasni tudó 24 éven felüli birtokossal szemben, ki 20 koronánál több adót fizet, kb. 63.000 olyan birtokos található, ki legalább 8 hold földbirtokkal bír, amiből következik, hogy itt kb. 43.000 24 éven felüli írniolvasni tudó birtokos van, kinek bár 8 hold földje van, de még 20 korona adót sem fizet. Ezzel szemben fordított az arány a Duna jobb partján és a Duna-Tisza körén, hol a magyarság a legnagyobb arányban van képviselve (:73-l és 81-4%-kal). A Duna jobb partján ugyanis 98.681 olyan írni-olvasni tudó 24 éven felüli férfivel szemben, ki 20 koronán felüli adót fizet kb. 91.000; a Duna-Tisza