Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

53 * jegyzékben, mint a ma hatályban lévő törvény alapján jogosultak, felvétettek; 2. a törvény 7. §-a alapján azon a címen, hogy együttvéve legalább 40 kor. egyenes állami adót fizetnek. A ma érvényben lévő törvény 12. §-a alapjáni jogosultaknak további jogosultsággal való felruházása a szerzett jogok sértetlenségével van indokolva, E felfogás téves volta szembeötlő. Szerzett jogokról ugyanis csak annál a körülbelül 21.000 választónál lehet szó, akik ősi jogon bírnak választói joggal, akiknek tehát a megelőző törvényhozás ugyanazon változatlan jogalapon éltükfogytáig biztosította a választói jogot. Nem lehet szerzett jogról beszélni azonban azoknál, akik csak esetről-esetre és csak akkor nyertek választói jogot ha a mindig érvényben lévő törvény által megállapított különös kellékeknek esetről-esetre megfeleltek, akik tehát megszerzett választói jogukat már a jelen törvény hatálya alatt is évről-évre elveszíthették. Ha az érvényes névjegyzékbe való felvétel szerzett jogot állapítana meg, akkor e tekintetben nem lehetne kedvezményben részesíteni kizárólag azokat, kik az 1913. évre végérvényesen összeállított névjegyzékben szerepelnek, hanem e címen mindazoknak továbbra is választói jogot kellene adni, kik a megelőző törvény alapján és hatálya alatt bármely évben összeállított végérvényes névjegyzékben, habár csak egyszer is felvétettek, aminek pedig absurditása nyilvánvaló. Ami már most a legelemibb értelmi censusnak, az írni-olvasni tudásnak a vagyoni censussal való helyettesítését illeti, ez intézkedés is a legteljesebb mértékben kihívja a kritikát.