Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

E téren ugyanis helyettesítésről szó sem lehet. Nem lehet, mert vagy megadjuk a politikai jogokat minden 24 éven felüli állampolgárnak, tekintet nélkül arra, hogy bír-e e jogok gyakorlására megfelelő értelmi képességgel, vagy bizonyos értelmi képességhez kötjük e jogok megszerzését, mely utóbbi esetben a választói jog megszerzésének minimális feltételéül odaállított ezen értelmi képességet mindenkitől meg kell követelni és ennek hiányát semmi más feltétellel nem szabad pótolni. Nem pedig azért, mert magának a vagyonnak létele sem helyettesíti s így nem is pótolja a hiányzó értelmi képességet és mert minden ilyen intézkedés kirívó igazságtalanságot képez azokkal szemben, akik a választói jogban még így sem lennének részesíthetők. A magyar nemzeti érdekek szempontjából pedig egyenesen káros az értelmi censusnak vagyoni eensussal való helyettesítése, mert különösen a műveltség aránytalanul alacsonyabb fokán álló nemzetiségekkel szemben mindenütt e nemzetiségnek kedvez. Nem változtatja meg ugyanis a számarányokat a német nemzetiségű zónában, hol a magyarságnak a németekkel meglehetősen egyenlő culturnivója és vagyoni helyzete minden számba vehető változást kizár. A tót nemzetiségű zónában már bizonyos, de súllyal bíró változást eredményez a tótok javára. Az arányszámokban is kifejezésre jutó és így némileg számba vehető változást csak Bars, Nyitra, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén vármegyékben idéz elő, mindenütt a tótok javára. A Királyhágón inneni román nemzetiségi zónában, és pedig Arad vármegyében, Krassó-Szö-