Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

A mai választójogi törvény a választói jogosultság megszerzését kisebb súlyú kivételektől eltekintve a 30 éves korhatárhoz köti és ez egészen szokatlan korhatárt is oly biztosítéknak kivánja feltüntetni, mely a magyarságnak a választók közötti számbeli túlsúlyát emeli és ezáltal nemzeti szempontból is kedvező hatást gyakorol. Ennek igazolására Erdélyben a román nemzetiséggel vegyesen lakott 6 vármegyében és pedig Alsó-Fehér-, Hunyad-, Kis-Küküllő-, Kolozs-, Szolnok-Doboka és Torda-Aranyos vármegyében szembeállítja a 30 éven felüli és 30 éven aluli írni-olvasni tudók között a nemzetiségek arányát s így állapítja meg azt, hogy ha a 30 év alá leszállunk, a magyarok arányszáma 41%-ról 36-8%-ra, a németeké 9-5%-ról 5-9%-ra csökken, ellenben a románoké 48- 7%-ról 56-6%-ra emelkedik. A szász jellegű vármegyékben, bár az ifjabb nemzedékben a magyarság száma kissé emelkednék is, de ezzel szemben a német ajkuaké 45-7%-ról 32'5%-ra süly ed, a románságé pedig a magyarság emelkedését jóval túlhaladó, 38-3%-ról 49- 6%-ra szökik. E számadatokból tekinti azután igazoltnak, hogy a korhatárnak 24 évben való megállapítása a királyhágóntúli erőviszonyok rohamos felfordítását jelentené.