Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

25 6. Ung vm.-ben, ahol 57-5-ről 42-8%-ra, 7. Zemplén vm.-ben, ahol 74-8-ról 59-2%-ra t-záll alá a tótok és ruthének javára, végűi : 8. Békés vm.-ben, ahol 72-6-ról 69-8%-ra száll alá a tótok, németek és románok javára. Viszont a tótok terhére romlik az arány : 1. Selmec és Bélabányán, hol ez 51-5-roí 47-3%-ra száll alá a magyarok javára, 2. Bars vm.-ben, hol 50-4-ről 47-8%-ra, 3. Nyitra vm.-ben, hol 67-7-ről 63-3%-ra, 4. Trencsén vm.-ben, hol 86-1-ről 80-4%-ra, 5. Turoez vm.-ben, hol 69-2-ről 65-4%-ra száll alá mindenütt a magyarok és németek javára, végűi: Sáros vármegyében, hol 62:1-ről 59:9%-ra száll alá a németek és ruthének javára. Szemben a 24 éven felüli írni-olvasni tudóknak biztosított választójog kiterjesztéssel, a ma érvényben lévő választójogi törvény a magyarság javára csak Selmecz- és Bélabányán mutathat fel gyakorlatilag figyelembe vehető eredményt, mivel szemben érzékeny veszteséget okoz Ung vármegyében, hol a magyarság absolut többségét áldozza fel. III. A románokkal a Királyhágón innen közösen lakott vármegyékben névszerint Arad, Krassó-Szörény, Temes, Torontál, Bihar, Mármaros, Szilágy és Szathmár vármegyékben 176.425 magyar ajkú, írni-olvasni tudó 24 éven felüli férfival szemben 133.711 ugyanilyen román ajkú férfi áll, míg a ma érvényben lévő törvény szerint 98.284 magyarral szemben 102.423 román nemzetiségű férfi nyerhet választójogot. Arányszámokban a magyarok a 24 éven fe-