Vertán Endre: A választójog kiterjesztésének hatása nemzetiségi viszonyainkra való tekintettel (1917)

lűli írni-olvasni tudók között 39:2%-kal, a mai törvény szerint választójogosultsággal felruházható férfiak között pedig 32-4%-kai, mivel szemben a románok az előbbiek között 29-6%-kal, az utóbbiak között 33-8%-kal szerepelnek. A mai törvény szerint választói jogosultsággal felruházottak között tehát, szemben a 24 éven felüli írni-olvasni tudáshoz kötött választójog kiterjesztéssel a magyarok 6:8%-ot veszítenek, mivel szemben a románok 4-2%-ot nyernek. A magyaroknak e zónában való további vesztesége Torontál megyében a szerbek, Mármarosban a ruthének javára esik. Absolut számokban a jelen törvény alapján a 24 éven felüli írni-olvasni tudó magyar férfiak közül 76.144, az összes ilyen magyar ajkúak 43-1%-a, a románok közül 21.188, az össes ilyen román ajkúak 15-8%-a van kizárva a választójogosultságból. A ma érvényben lévő törvény tehát nemcsak 54.956-tal több magyart, mint román ajkút foszt meg a választói jogtól, hanem a románoknak, kik a 24 éves korhatár, és írni-lovasni tudás censusa mellett 42.714 jogosulttal hátrányban lennének, azon kedvezményt is biztosítja, hogy intézkedései szerint a magyar választó jogosultak számát 4.139-el felül is haladhatják A magyarságnak a ma érvényben lévő törvény intézkedései következtében szenvedett ez óriási veszteségét fokozza, hogy Szilágy vármegyében 67-4%ről 48-7%-ra visszaesve absolut többségét is elveszti, mivel szemben a románság Arad vármegyében 48-7%-ról 58%-ra, Szilágy vármegyében 31-ről 50-2%-ra emelkedve, mindkét vármegyében absolut többséget nyer.