Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

i i nyokat vonandom le részünkre, mert éppen ott szerintem a baj. hogy azon portéka, mit ezen pompás czég alatt árulnak a képviseleti rendszer pártolói, ugy a mint árulják, sem jó, sem honi. sem elegendő. , Midőn a felelős minisztériumról van szó. a 43-ki kilenez masrvar miniszter lefotoeranrozott arczképét látja lelki szemei előtt nálunk a legtöbb ember. Szerencsétlenségünkre én ismét oly kilencz arczképét tudnék lefényképeztetni, melyek közül hihetőleg egvik sem kellene azoknak, kik a régiekbe szerelmesek, mert közülök egy némelyik oly magyar Szépházié lenne, mintha csak egy tőről volna szakítva a porosz Schönhausennel í^ismark. Ugy látszik tehát előttem, hogy itt nem a nevén és embereken, hanem a dolognak magának lényegén fordul meg minden. Már a .felelősség--i szónál, mint láttuk, minden annak értelmezésétől függ; azon fogalomtól t. i.. melyet azzal összekapcsolunk. Atalában alkotmányos hatalom felelősség nélkül ellenmondás, mert az alkotmánvosság maga már felelősség. De azért mert felelős az alkotmányos hatalom, minthogy éppen természeténél fogva más mint felelős nem lehet, minden más törvényes korlátnak elv szerénti tagadása, nem lehet valódi alkotmányosság. Az igy értelmezett felelősség voltaképen nem más. mint a kormánv hatalmának mindé a ellenőrzés, minden alkotmányos korlátozás alóli felmentése. Ez tehát nem az alkotmányosság, hanem centralisatio követelménve. melv más hatalmat maga mellett nem tür. s igvenesen ellenmondásban van a magyaros municipalis alapelvvel, mely a nép jogát és hatalmát mindig fentartja. mindenhová bealkalmazza, s minden ponton, hol a kormány hatalma túláradhatna, ellenőrré teszi: t. i. a törvényhozásnál előleges tanácskozás és követi utasithatás. a birói hatalomnál szabad választás, és a végrehajtásnál szintén elolesres közgyűlési tárgvalás általT —