Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

75 a társadalom földje lángol a polgárok alatt, midőn a tűz az alturfába kap. s midőn az izzó zsarátnokká vált föld csak polgári vérrel oltható el. S azt. mi mondhatnám logikai kénvszeriiséggel ide tereii a szabadság után vágyó emberiséget, nevezik jognak és jogbiztositásnak. s nem látják tudományos vakságukban a tanitást. melyet nagy foradalmak, mint óriási tűzvészek világritanak meg. Napjainknak rendes tüneménye a folytonos forradalmi láz. Ez korunk politikai életének cronikus betegségi rohama, mely mutatja, hogy rendetlen, izgatott társadalmunkban mindeD. Nem csak érdekes tehát, de fontos is megvizsgálni: miért? Minden nép onmegában a legconservativabb elem. Ha pedig változtatni, azaz: javitani és haladni kell, ennek is meg van maga rendes utja. Nálunk például, soha sem volt forradalom uj divatú alakjában, sőt annak, mit forradalomnak neveznek ma, nem is volt magyar értelme. A nemzet fegyverhez csak idegen elnyomói ellen nyúlt, vagy csak pártok küzdtek egymás ellen. Oka ennek a megyei rendszerben rejlő garantia. E mellett nem lehetett meghamisítani sem a törvényt, mint a nép valódi akaratát, sem pedig a törvénynek végrehajtását. Az egész nemzet nem..fictione constitutionisi;. hanem valóságban önmaga hozta törvényeit közgyűlésein, és önmagra ellenőrködött felettök szinte közgvülésein. Nem volt tehát állami forradalom, mert nem volt szükséges, sőt nem is volt lehetséges, mert az annyit tett volna, mint a nemzetnek önmaga ellen kelni fel, mi képtelenség. — Egyebütt csakis a folytonos forradalom a szomorú valóság. És a végrehajtás feletti ellenőrzés is a nemzetnek nem rolt anarchia, mert csak arra kellett felügyelnie, hogy saját törvénnyé formulázott akarata hajtassék végre. Ellentállás csak is kormányi kihágás ellen lehetett.