Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

67 ben alkalmazható ismét. Tehát a politikai eszély tiltja akkoris, midőn a büntetés valóban kiérdemlett. Pedig baj sok van az alkotmányos életben azokkal, kiknek hatalmuk sok. s ha a miniszter nem oly Sangrado-féle orvos, hanem ért mesterségéhez, bajos dolog csak tetten is kapni öt. Ez az első ok. a miért az ezer meg ezer apróbb kormányi kihágás, melyek boszontják a nép szabadságát naponta, s alkotmányos életét elbetegesítik. melyeket azonban pl. a megyei közgyűlések egyszerűen megakadályoznak, itt napi renden vannak. Másodszor: vád alá a képviselő testület többsége helyezheti egyedül: itt tehát nem is annyira a kihágásról, mint a többségről van szó. — Ha ellenzéki többség nincs, nincs is kormányi kihágás, mint nincs bün, mihelyt vádló nincs. Maga a többség pedig rendesen kétféle: vagy a mi niszternek van többsége.vagy a többségnek van minisztere. Egyik sem nagyon félelmes dolog az életrevaló kormányra nézve: ha pedig ismét nem életrevaló a kormány, természetesen megélése sem oly fontos. S ez nem gúnyolódás, hanem a dolog természetes dilemmája. A felelősség már maga legelső,.hazafiúi" kötelességévé teszi a minisztériumnak csinálni a többséget ha nincs, hogy alkotmányosan kormányozhasson. Nincs könnyebb, mint elméletileg feltenni: miszerint a jó kormánynak önkényt meg lesz többsége. De a gyakorlati életben nem oly könnyen kivihető mindig, hogy tessék is mindenkinek az. a mi jó akar lenni. A ..jó" az emberek előtt viszonylagos fogalom, s mindenki legjobb önmaga előtt. Tehát sem párt. sem személy, ki maga is miniszter lehet, az úgynevezett jóságra mit sem ad. Minthogy továbbá többséget csinálni az életben hatalom mellett mindig könnyebb, mint papiroson kiszámították, természetes következmény, hogy a jó miniszter