Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

61 3-or Keni előzi meg. néni háritja el a kihágást, hanem utólagosau bünteti azt. Tehát esak elkéseti orvosság és nem alkotmányos garantia. Hogy tehát az. mi talapul vétetett a képviseleti rendszernél, három lényeges gvarlóságban szenved: ez teszi az ujabb alkotmányosságot ismét irott malaszttá az életben ez oldalról is. De vegyük egyenként bonczkésalá a felállított sorozatban logikai hiányait az uj felelősségi alkotmányos elméletnek. Megjegyeztem legelsőbben is. hogy nem természetes f elei ősség: mert a dolog természeténél fogva mindenki csak saját tetteiről felelhet. Azt kivánni. hogy morális lénv. más morális lény eljárásáról feleljen, annyi, mint lehetetlenséget kivánni. s ezáltal magát a felessőget lehetetleníteni. — Még az Úristen sem akart felelni erkölcsi teremtményeiről, s azért adta meg nekik a szabad akaratot. Ez tehát szintén egyik nctioja az uj elméletnek, csak már egészen más. t. i. morális természetű, s igy károsabb is, mert Isten és ember törvénve szerint mindenkit csak az iránt lehet megszámoltatni, mit Ő maga tesz. vasry mulaszt el. Az olv felelősségi elméletből pedig, mi a természeten nem alapszik, csak két természet elleni elv folyik: hogy egyik ember felelős a másiknak elmulasztásáért, s hogy az alárendelt a szabadság érdekében csak főnökének tartozik felelősséggel:— és ezen utóbbi elvből ismét az következik, hogy bureaucrata nem az ország tisztviselője, hanem a minister szolgája: és hogy bár minő igazságtalan és törvénvtelen tettet kövessen el az alárendelt hivatalnok, mihelvt azt főnöke parancsából tette, nem büntethető meg: — oly coroilarium koszorú, mely nem csak a miuisteri mindenhatóságot mondaná ki. hanem a hivatalnokot már elvileg elkülönzené a polgártól. Mind egvenként és öszvesen rosz. veszélves. igazságtalan, különösen pedig alkotmánytalan elv. Az ily értelmezett felelősség csak a természetes fele-