Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

56 lóitól , a karzattól, a lapoktól sat. Jó tehát lia a gyarló ember inkább egy oldalról tisztességes függésben van, hogy egyebütt mindenütt független lehessen, A választóktóli függés, midőn leköti becsületileg küldői részéről a képviselőt, feloldja őt az egész világ lekötelezése alól, s igy mindent összevéve inkább feloldja és erősíti öt. Erőt és szabadságot ad neki a helyett, hogy gyöngítené, s midőn egyes ember egész kerület véleményét adja elő, ez erősíti ismét és nem gyöngíti minden szavát. S hogy valóban nem is nélkülözhető a választók és választottak közötti kapocs, azt a parlamentarismus védői is elismerik, csakhogy logikájuk issza meg vallomásuk levét. Elméletük szerint a képviselő nem választóit, hanem az országot képviseli, de méqis igyekeznie kell kitudni nézeteiket. (P. Napló febr. 25. 863^ Szükségük van tehát választóik véleményére, s az azokkali összeköttetésre, mi súlyt ad a parlamentaris válságos napokban; a mi azonban tisztán kifejezi azok véleményét, s mi fentartja az összeköttetés folytonosságát, az nem kell, az ócskaság. — Nekik csak „erkölcsi Összeköttetés" kell, s nem logikai. De logika nélkül nincs igazság, mert az igazságnak egyedüli helyes idoma, a logika. A mi tehát máskép akarja kifejezni az igazságot, mint szigorúan logikailag szükségkép téved, azaz: önmagával ellenmondásba jö. Az, mit „erkölcsi felelősségnek" nevezünk, az a közmorál szabálya, mi minden emberre, minden viszonyra szól, s a képvielőt is, mint olyan kötelezi. Isten törvénye tehát, és nem parlamentaris intézmény, következőleg mint alkotmányos sanctio semmi. Aztán az ország közvéleményének kitudására is csak egy biztos eszköz van: minden megye közgyűlésének nyilatkozata, mi gyakorlatilag az utasitás adás által történt. Minden egyébb , miről ma beszélnek, csak jobb vagy roszabb pótszer. Minél több oldatról, s minél mélyebben tanulmá-