Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

53 ra képviselő, miután magánkivül tulajdonkép senkit sem képvisel, hanem inkább csak .bizalmi férfiú*, ezen uj találmánya az uj kornak. mely a közakarat igvenes nyilványulásától iszonyodik, s azért annak sem alkalmat, sein határozott alakot nem adván a nyilatkozatra, igy pótolja azt. miután az elvet magát megtagadni nem meri. — A parlamentaris képviselet sarkelve tehát egyik oldalán sem állván ki a logika próba kövét: következik; hogy a parlamenti testület függetlenségéről tett következtetés sem állhat meg. Attól félnek, hogyha a parlament független nem lesz. tekintélye sem lesz meg. En pedig azt kérdem: ki előtt nem lesz meg tekintélye ? Mindenki előtt nagvobb kell hogy legyen, ha nem egyes emberek adják elő véleményeiket, hanem egyenként ezrekét. Csak igy nem mondhatja minden insolens újságíró. — mint 61-ben egy ily tollházi csakugyan elé? szemtelen volt országfúrvülésünk többségéről elmondani: hogv az csak „factio-. hogy csak néhány „rebelis ember, kikre egy falu kormányát sem bizná.* Hogy az alkotmányos fictiokat komolyan veszik, s mihelyt egvet gondolnak az egész képviselő testületet haza küldik, küldőik véleményének jobb tanulmányozására azok. kik tehetik, azt már említettem. Vasrv talán nem lesz a küldők előtt tekintélve. kiket igy nem ignorálhat? Ha a nép nem éreti, annak természetesen Caesar vagy convent kell. s mégis kapja bizonyosan: ha érett: furcsa állítás, hogv a megbizott több legyen, mint a megbizó. — Az ily ellenvetés, ha komoly, elárulja a képviseleti rendszer titkos czélját: a népet kielégíteni jogárnnyal, a valódi jogot és hatalmat pedig egy különálló testület kezébe tenni le. Az eredet: hogv t. i. a népből magából alakul a képviselő testület (természetesen mindig egy kis. néha