Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

54 sok kormányi befolyással), az mit sem változtat a dolgon, mihelyt hatalomról van szó. Caesart még egy aristocratia sem teremtett. „Éppen a legalsóbb osztályból kerülnek ki a legnagyobb zsarnokok, a legbüszkébb emberek." Annak van értelme, hogy a parlament független, és feleletre ne vonható legyen, mint maga a nép, minden idegen hatalom irányában. Függetlenségének éppen a nép irányában nincs józan értelme. Sok tudós szó volt már arról: hogy minő jogkör illeti meg a képviselőt, és minő magát a népet? De én egyszerűen azt tartom, hogy józan logika szerint a népképviselőjének , a képviselt nép irányában felsőbbségi joga nem lehet, s igy feleló'ssége és függése elvileg el nem vitatható. Csak arról lehetne tehát szó: hogy a nép zöme, miként gyakorolhatja jogát és hatalmát anélkül, hogy vagy folytonos zavargás legyen, vagy a nemzeti intelligentiát elnyomja? •— A felelet pedig ezen fontos kérdésre, a jelen viszonyokra helyesen alkalmazott m. megyei rendszerben, s igy ősi szabadságunk szellemében rejlik. Aztán az-e a czél: hogy a képviselő testület, oly „ne nyúlj hozzám "-féle méltóság legyen; vagy az, hogy jó, hogy az legyen, minek lennie kell? Nagyszerű a ti parlamentetek, mint hiszitek, s lenézitek az egyszerű magyar országgyűlést? — De én egy egész szabad és érett nemzetet látok itt, mely tanácskozik saját ügyei felett, mint tanácskoznak a fejedelmek felhatalmazottjaik által. A ti „felséges népetek" öreg gyermek, ki felett nevelője korlátlanul rendelkezik. Az enyim szabad ember, teljes öntudatával és hatáskörével saját méltóságának. — Melyik magasb democratikus eszme: a régi korlátolt táblabiráké-e. vagy a „nép felségi" elmélet doct óraié? — De ti megszoktátok, az embert mindig nagyobbnak nézni, mint a népet, s midőn a parlament méltóságáról „dictioztok" a nép méltóságára gondoltok legutójára.