Vertán Endre - Márton Ferencz: A képviseleti és önkormányzati rendszer vonatkozva hazánkra (1865)

49 badsági ivott malasztot arany porzóval kinti be. és két részre oszlik, melyek egymást egészitik ki; mert az egyes kerületek által választott képviselők csakúgy lehetnek az egész ország képviselői, lia az ország ügye, mint compact egcsz képzeltetik. ez pedig ismét csakúgy történhető, ha a képviselő választói által nem utasíttatik. De az itészetet egyik tétel sem állja ki. Kissé mélyebb megfontolás megmutatja ezen két elméleti tét gyöngéjét, melyek csak üres nagy szavakból állanak. Xeiü igaz. bogv az ország érdeke az egves részek érdekeível ellentétben áll. nem igaz. hogy minden követ az egész országot képviselheti. A nemzet csak fogalomban egy nagy elvont egész, de valóságban nézetek és érdekek által elválasztott egves részek öszvege. melveknek kielégíttetniük, s essen KOIcsönös kielégíttetés által öszkangzásba hozatniok kell. Ezen czélnak pedig csak oly képviselő testület felel meg az életben, mely mind ezen nézeteket és érdekeket hűn és tökéletesen képviseli. Külön érdekek harcza és ellen harcza mutatja a nagy akaratott: a kozvéleménvt. mely akkor lehet közazaz: közös vélemény és akarat, ha a >okegyes vélemény és akarat sugarai egy nagv tüzpontban jonek öszve. Xéhány száz ember véleménve azt soha biztosan nem tükrözheti vissza. Ezt csak az egész nemzet teheti, ha — mint az utasítási joggal felruházott közgyűléseknél — legális formákban kétségbevonhatlanul nyilvánítja meggyőződését és akaratát , mit biztosan se meg nem tudunk, se ki nem elégitünk az által, ha elnémítjuk, így csak a harczot tesszük makacsabbá, keserűbbé és állandóbbá. Ha minden rész. ha minden érdek szabadon nem nyilatkoznánk, s védelmére fel nem léphet, mert a köztanácskozásban minden közös kell hogy legyen, mivé lesz a részeknek. — melyek pedig megvannak mindenütt — szabadsága? Ha a felület alatt kissé mélyebben vizsgálódunk, el kell ismernünk, hogy csak oly kormányzati alak esz4